Cichlasoma urophthalmus (Ghünther 1862)
Gyakran megesik, hogy a hőn vágyott halakat kutatva egész véletlenül egy másik fajt sikerül beszerezni. Nagyon sokan az urophthalmussal véletlenül találkoznak miközben festaera vadásznak. A magam részéről még mindig nem világos, hogy valóban véletlen e, tudatos cselekmény miatt, vagy épp a fajok nem ismerete az ok ami miatt festae helyett urophthalmust veszünk sokszor. Egy azonban biztos ha tudatosan, ha véletlen kerül az akváriumainkba, hát cseppet se bánjuk.
Sok néven illetik Thaiföldről az USA-ig. Maya sügér, Narancs tigrissügér, Mexikói mojrra, castarrica, Hamis red terror... Tudományos neve jelenleg a Cichlasoma urophthalmus, ahonnan sok közép-amerikai sügérre jellemzően már egy meglévő genusból, ám a tudomány jelen állása szerint, rendszertanilag még nem besoroltság okán került át. Előtte Nandopsis urophthalmus volt.
Érdekességként említem meg, hogy Szingapúrban, és Thaiföldön is megjelent, elszaporodott vad vizekben. Ennek oka, hogy e két országra jellemzően, talán a legmagasabb az egy főre jutó akváriumok száma. Ennek megfelelően a nagyüzemi tenyésztés is virágkorát éli, sokszor a minőség rovására. Így szaporodhatott el az urophthalmus ázsiai országokban, és nem mellékesen a legtöbb urophthalmus is ezekből az országokból érkezik Európába festae néven, ami talán egyáltalán nem bánunk, hiszen igazán szép hal. Kifejlett korára pedig egyenesen látványos. Narancs-fekete sávozása mellé még irizáló, zöldeskék foltokat is mutat. Nekem az egész hal olyan hatást kelt, mintha ecsettel festették volna meg.
Szemtől számítva nyolc, viszonylag szabályos, párhuzamos sáv található. Ez az egyik jel, mely már fiatalon is megkülönbözteti a festaetől, melynek kilenc sávja van. A hátúszó végei a hímeknél alig hegyesebb mint a nőstények ívesebb úszója. A kaudális kocsány (a farok tövénél) szem-foltja nagy, szabályos szinte a teljes magasságban átéri. Ez megint egy különbség a festaeval szemben. A festae szemfoltja csak a felső felében helyezkedik el, kisebb mint az urophthalmusé.
Cichlasoma festae hím, a csíkok száma és a szemfolt különbséget mutat
Szeme kicsit nagyobb az általános arányokhoz képest, ami fiatal korban igazán feltűnő. Írisze élénk színű, sárga.
Az ivari dimorfizmus csekély, az azonos korú halaknál a nőstény kisebb, fej formája ‘nőiesebb’, a hím orr vonala/homloka tagoltabb, a nőstény fejvonala egyenesebb. A hím színe élénkebb egy árnyalatnyit.
30-40 centire nő, területi változattól függően. Az International game Fish Association(IGFA) által 2001 augusztusáig regisztrált legnagyobb kifogott példány 39,4 cm, és 1,1 kilogramm volt. Az eset érdekessége, hogy nem természetes élőhelye egyik vizében, Hanem Fort Lauderdale-ban fogták. Invazív faj, nem kívánatos vendégként jelent meg, főként dél-Florida csatornáiban.
Ugyanis eredeti hazája Közép- Amerika. Mexikó, Nicaragua, Honduras Belize, és Guatemala folyóinak, tavainak vizei. Főként A partok mentén sziklás részeken, lagúnákban, kiszögellésekben él. Mexikóban, még barlangokban is találkoztak vele.
Rio-Candelaria
Yucatan tó
Édesvízi halként ismerjük, ezért számunkra meglepően fél-sós, brakkvizes területeken is megél. Megtalálható mangrove mocsarakban, tengerparti lagúnákban. A felnőttek jól tűrik a tengeri körülményeket is akár viszonylagos hosszútávon is.
Ennek megfelelően a melegebb, trópusi jellegű hőmérsékletet kedvelik. 27-31 C fok a legideálisabb, de az ettől hidegebb, és melegebb tartományt is jól tűrik.
|