Amphilophus citrinellus  (Günther 1864)

  Cikkemben egy olyan fajról írok , mely egy elég gyakori hal, mégis elég keveset tudunk róla igazán, pedig rengeteget beszélünk róla. Sok téves információ, pontatlan felületes leírások miatt szinte tényleg ismeretlen ez az amúgy gyakran látott hal.  

 Az Amphilophus citrinellus kultusza idehaza hol fellángol, hol alábbhagy. Van, hogy megbecsülik, később újra sokan csak szabadulnának tőle. Cikkem írásakor sem teljesen tisztázott a helyzete, de nem csak itthon, hanem egész Európában, sőt talán a föld minden olyan kontinensén, ahol ez a hal megjelent. Ismereteim forrásaként, és e  cikk tartalmának részeként, a közép amerikai sügéreket kedvelők által jól ismert netes források neves külföldi akvaristák, kutatók leírásai mellett hazai tapasztalatok állnak.  

  A hazai tapasztalatok azt hiszem jók, sokunk szívesen kísérleteztünk a szaporításával. Nem az ikrázásra bírás a kihívás. A köznyelv által citromsügér néven nevezett hal, ugyan olyan könnyen szaporítható, mint az Amphilophus nemzetség minden tagja. A kihívás az, hogy  egyes egyedekről a szaporulatok által igazolódjon fajuk tisztasága. Ez nem egyszerű feladat az akvaristának, hiszen amíg például a kutyák esetében létezik a fajról egy sztenderd leírás, addig a citrinellusról, pont  vitatott léte miatt ez a leírás sokszor akvaristánként más és más lehet, más lehet a felállított sztenderd. Willem Heijns, a citrinellusról írt cikkében is említi, hogy ez a faj, a világon, az egyik leggyakrabban, legtöbbet vizsgált faj.  Nos mi lelkes hazai akvaristák sem vagyunk ezzel másképp. Egyes ígéretes egyedektől vártuk a visszaigazoló szaporulatot, de sok esetben a kicsik közt nagy volt az alaki es a színbeli eltérés. Par éve a rettegett papagájsügérekre jellemző alak volt a leggyakoribb torzulás, ami azt engedte következtetni, hogy a felmenők között már valahol volt egy erős hibridizáció. A papagájsügér egy olyan mesterségesen létrehozott hal, mely termeszétes -de meg féltermészetes körülmények között- sosem jött volna létre.  

Tropikáriumban készült kép egy citrom/papagáj párról

Egy Budapesten megrendezett akvarisztikai börze vendégeként volt lehetőségünk találkozni  Heiko Bleherrel, aki élete egyik legnagyobb hibájaként említette a citromsügér Ázsiába exportálását, a papagájsügér létrejötte miatt, ugyanis ehhez  citrinellus adja az alapot, melyet a synspilum, és severum (talán) keresztezésével megspékelve hozták létre.

Papagáj x citrinellus hibridek (forrás web)

Az utóbbi években ez jóval ritkább, sokkal inkább a flowerhorn bizonyos jegyei kerültek elő, mint a pirosas rózsaszínes has, vagy épp az előre harapásos alsó ajkak. A leggyakrabban említett keveredésért felelős fajként azonban a labiatumot emlegetik, mely sokkal nyúltabb, hosszúkásabb fejjel  rendelkezik, és vastag ajkakkal.   

Amphilophus labiatus x citrinellus hibrid

  Amphilophus xiloaensis (forrás web)

Citrom sügér az akváriumokban rengeteg alakban létezik. A már említett hosszúkásabb fejűtől, egészen a már szinte vízszintes homlokúig. Sokszor ezt a nyúltabb fejű citromot labiatum hibridnek kezelik. Ugyanakkor sosem látni a labiatumnál jellemző, nagy vastag ajkakat. Természetesen ezzel a mondattal nem zártam ki a labiatum hibridizációt! Legfrissebb információt egy ismerősöm osztotta meg velem, miszerint a xiloaensis a legújabban keveredő faj. Egy átlagos, de nem kezdő amerikai sügéres akvarista is nehezen tesz különbséget a xiloaensis és a citrinellus között. A xiloaensis a leginkább citrinellusra emlékeztető Amphilophus. Feje, búbja, szinte teljesen megegyezik az akváriumokban feltűnő citromokkal. Ráadásul a xantorisztikus színváltozat is fellelhető ennél a fajnál, pont, mint a citrinellus esetében.  

Az Amphilophus citrinellus xantorisztikus színváltozata 

(Forrás web)

Az akvarisztikában szinte mindenütt sárga, sárga-foltos citrinellusokat látunk. Ennek oka lehet, hogy a sokkal változatosabb, színesebb megjelenésű hal keresettebb, eladhatóbb, mint csíkos társa. Gondolhatnánk azt, hogy ez egy akváriumi színváltozat, vagy ha nem akkor ez a gyakoribb. Ám egyik állítás sem állja meg a helyét. A citrinellus sárga változata a xantorisztikus változat, mely természetben is előfordul, ám ennek aránya körülbelül 10% Az Amphilophusok között a xantorizmus más fajoknál is megtalálható, a sagittae, xilaoensis, labiatus.

Sagittae (forrás web)  

Hogaboomrum

Amarillo

És vannak Amphilophusok, melyek közt sosem fordul elő, ilyen az amarillo, a chanco, és a hogaboomorum is.  

Természetben, mint mondtam, ez kis arányú jelenség, ami az evolúciós előnytelenségével magyarázható. A citromsügér azonban erre is talált részbeni megoldást.  A csíkos változat bátran ikrázhat a part menti köves zónában. Színe mintája viszonylag jól rejti, például a ragadozó madarak elől. Ugyan ezt egy világító sárga hal már nem teheti meg kockázat nélkül. Ennek a problémának kiküszöbölésére, ikrázni a mélyebb vizekbe húzódik, sokkal kisebb esélyt adva a kellemetlen találkozásoknak. Ami érdekesség még, hogy a xantorisztikus színváltozat többnyire a saját típusát választja a szaporodáshoz.  

A sárga Midas nem csak ezt a trükköt vetette be a fennmaradáshoz. A csíkos változathoz képest nagyobbra is nő, továbbá viselkedése is agresszívabb. Ezzel pont annyi előnyt szerzett, hogy hiába észrevehető, mégis bizonyos arányban elterjedhetett a természetben. Az akváriumokban pedig egyértelmű az uralma. 

Midas a vadonban 

Nicaragua tó (forrás web)

A citromsügér közép-Amerikából származik. Nicaragua, Costa-Rica, tavai és folyói. Leginkább a lassú folyású, nyugodt vizeket kedveli. Sziklák és hasadékos, barlangos falak között, ahol nyugodtan tud ívni, és a fiatalok is menedékre találnak. Természetesen, mint annyi közép-amerikai "sláger" sügér, ez a faj is megjelent már észak-Amerika déli részén, főleg Floridában. A megjelenésük oka egyértelműen az akvarisztika. A tenyésztő farmoktól, a hétköznapi akvaristákig. A citromsügér hatása az eredeti faunára, egyelőre nem ismert.

Ékes bizonyítékúl: Floridai horgászás az álatlunk szívesen tartott halakra 

Csíkos citrinellus a Nicaragua tóban, Willem Heijns filmjéből 

Mindenevő, a növényi tápláléktól kezdve, a férgek, rákok, talajlakó organizmusokon át, rovarlárvákat, és kishalakat is elfogyaszt.  

Szaporodásukban okoznak egy kis meglepetést az akváriumokban tapasztaltakhoz képest. Míg az akváriumok lakónak ikrázáskor nincs nyugalma -az hogy fajtársaival egy medencében ikrázzon, általános körülmények között egyenesen elképzelhetetlen- addig természetes élőhelyükön, gyakran kisebb-nagyobb kolóniákban élnek együtt, sőt szaporodnak is. Olykor egy négyzetméterre 3-4 szaporodó pár is juthat. Ez homlokegyenest ellenkezik az akváriumban tapasztaltakkal. Az ivásra leginkább az esős évszak után kerül sor. Ikráikat a talajba ásott kis gödörbe helyezik, melyet a nőstény őriz, a hím pedig tőle elvárható módon őrzi a nőstényt. Az ivadékok elúszása után, elindul a több száz fős portyázó sereg. A nőstény mellúszójával felkavarja az aljzatot, hogy a kis lárvák hozzáférjenek a finom szemcsés élelemhez. 

Citrinellus az akváriumban 

Társas akváriumban nem ritka hal. Bár kereskedésekből szinte beszerezhetetlen, mégis az egyik leggyakoribb akváriumban tartott közép-amerikai faj, azt most hagyjuk, hogy tiszta, vagy éppen keverék. Ebből kifolyólag azonban nincs, vagy épp alig akad két egyforma egyed. Ennek egyik oka a már korábban taglalt hibridizáció, a másik lehetséges okok egyike pedig az, hogy körülbelül 40 területi változata van a citrinellusnak, ami legfőképpen alakban mutatkozik meg, nem is színben. Az akvaristák egy része elfogadja ezeket a különbségeket, legyen az oka bármi, sokszor a hibrideket is citrinellusnak nevezve, és szaporítva. Van egy másik csoport is, aki tisztában van a különböző alaki változatok létezésével, ugyanakkor nem elégszik meg ezzel, és keresi azt a sémát, ami miatt a citrinellus az, ami. Egy harmadik csoport is létezik, még ha átfedésben is van korábbi csoport nézeteivel, ők azok akik megszállottan hajtják a nagyon meredek fejű, hatalmas búbbal rendelkező halakat.  Sajnos a magyarországi akvaristák nagyon ritkán büszkélkedhetnek tiszta, nem keverék citromokkal. Az utóbbi években ugyan látszik a törekvés, hogy minőségi halak kerüljenek az országba és szaporodjanak, de az jelen állás szerint álomkategória, hogy olyan citrinellusok kerüljenek elő, melyek területi származását ismerjük, esetleg vadonfogottak. Tehát marad a tapasztalás, a szorgos kutatómunka, hogy olyan halakat találjunk, melyek megfelelnek a citrinellustól elvárt alaknak. Erre az egyik módszer, ami beváltnak tűnik, a szaporulat. Ha az ivadékok egy ígéretes szülőpártól nem hoznak eltérést, torzulást, akkor jó esély van arra, hogy a szülők is tiszták. De ezt pár centis ivadékoktól nem várhatjuk el, hogy megmutassák. Legalább 15 centis korukra fel kell nevelni. A citrinellustól az elvárások egyértelműek. Színük, mintájuk ugye bármi lehet. Néhány esetben három év múlva színesedik át sárgára, foltosra. Tehát egyszínű sárgától a cirmos, foltos, bármi lehet. A fejük vonala nem lehet hegyes, homorú, vagy abba hajló. Szája felülről nézve íves, nem lehet benne hegy, az alsó ajkak nem látszanak ebből a nézetből. Oldalról nézve határozottan keskenyek az ajkak, a fej vonalát egy ívben köti össze az alsó ajakkal. Homloka magas, a hím kisebb nagyobb búbot növeszt, melynek mérete sok mindentől függhet. Dominancia, társítás, akvárium mérete, víz hőfoka/minősége, táplálék, és a hal kora. További citrom jegy, hogy  a szemgyűrű színe többnyire vöröses, de akadhat köztük kékes is. Az úszókon gyöngyözött minta látható. Ha ezek a jelek megvannak, egyformán minden kölykön, akkor már érdemes megfontolni a csapat szelektálást követő tovább tenyésztését. 

 A társítása 

Az akváriumban tartott citrinellus az Amphilophusok egyik legagresszívabb képviselője. Az ajánlott akvárium mérete, egy 20-25 centis pár  esetében, társas medencében, minimum 7-800 liter. Fajtársaival sok esetben agresszív, főleg ivás időszakban. Ugyanakkor sok esetben egy csak hímekből álló csapat megférhet egymással, nem csak citrinellusok, hanem más Amphilophusokkal is. Megfelelő méretű akváriumban pedig vegyes nemű egyedek nagyobb csapata is együtt tartható. Ez persze közel 2000 literes minimumot jelent kifejlett korukra.  És ez bár hatalmas akvárium, amit nem sokan engedhetnek meg maguknak, de bizonyosan extra dísze bármilyen helységnek egy 30-40 fős citrinellus társaság.  Más Amphilophusokkkal se rossz a kapcsolata, bár hazai tapasztalatok  leginkább csak amarillora, és hogaboomorumra korlátozódnak. Azonban semmiképpen nem ajánlom az olyan fajokkal való együttaratást, ahol a xantorisztikus változat előfordul, az összeívás, és a megkülönböztetés nehézségei miatt. Más közép-amerikai fajokkal könnyedén tartható, természetesen az akvárium méretével kapcsolatos szabályok figyelembevételével. Az akváriumot érdemes úgy berendezni, hogy egymástól egyértelműen elszeparált területek legyenek.  Kövekkel, fákkal sűrűn rendezni. Egy ily módon berendezett akváriumban nagyobb a nyugalom, ikrázáskor is. Midasok esetében ez alapvető követelmény.