Bakos Péter

Cryptoheros spilurum (Günther 1862)

Hazája Guatemala, Honduras, Belize, Nicaragua Yucatán-félsziget, Panama. Lassabb folyású folyók homokos köves, sekélyebb partvonala mentén, illetve tavakban.

Az egyik leghelyesebb közepes méretű hal. Viszonylag alacsony ára, könnyű tartása ellenére sem terjedt el az akváriumainkban.
Tartása nagyon könnyű, az ég világon semmilyen gondot nem okoz, már szinte ‘gyerek játék’
25-29 fokos tiszta vízben érzi jól magát, Ezen a hömérsékleten pedig rendszeresen ívnak is.
Akvárium igénye legalább 200 liter egy párra, melyet úgy rendezzünk be, ahol könnyen tud területet foglalni. Kövek, fák, növények közt érzi jól magát. 
Monogám, a pár szinte mindig együtt van, és mindent együtt csinálnak.
A hím kifejlett mérete körülbelül 13 centi, a nőstény ettől pár centivel kisebb. Megjelenése nagyon tetszetős, bár igen egyszerű, mégis mindenki aki látta már a fajt, hamar megkedveli.

Szürkés-kék alapszínen sötétebb sávok, a hasi részen, és a mellúszók körül sárgás árnyalatú.  A hímek sávjai inkább csak fiatal korban illetve stresszes állapotban látszanak. Teste kissé magas, rövid. A hím feje markáns homlokán kicsi, de határozott púpot visel. 
Úszói alapján is megkülönböztethetőek a nemek. A hím farok alatti, és hátúszói hegyesebbek, zászlósak, a nőstényeké hamar kis hegyben végződnek, a sugarak nem nyúltak.  A Leg nyílvánvalóbb különbség pedig a nőstény hátúszóján lévő minta, ami a hímnek teljesen hiányzik.

Viszonylag békésebb a közép amerikai sügérek közt, de terület védő, csipkeldő hal. Ez utóbbi főleg íváskor jellemző. Fajtársaival lehet kicsit kíméletlenebb, de sérülést szinte sosem okoznak egymásnak. Összekapaszkodós rivalizálást, még íváskor sem láttam. Társítása sem túl bonyolult, szinte bárkivel kijön, amire figyelni kell, hogy a cutteri, a sajica, és a nigrofasciatum az a faj, aivel gyakran összeívnak. A budapesti városligeti tóban is gyakran előfordúltak, ahol főleg cutterivel, sajicával keveredtek, majd apránként bekerültek az akváriumokba. Késöbb sokat tisztult a helyzet, szerencsére a keverékekből nem lett nagy létszámú utódlás, de később is elő-elő került olykor néhány beazonosíthatatlan egyed.

Akár társas akváriumban is könnyen leívnak. A nőstény egy eldugott kis kőre rakja az ikrákat, melynek környékét alaposan átalakítják. Szeretnek ásni, rendezkedni ezért az aljzat apró szemű legyen. 200-300 ikrát raknak, melyre felváltva, mindketten vigyáznak, ellentmondást nem tűrően hajtanak el a környékükről mindenkit. Az ikrák három nap múlva kelnek, az ivadékokat a szülök gondosan összeszedik egy kis gödörbe. Elúszás után is nagyon jó szülőknek bizonyulnak.
A kicsik etetése nem okoz gondot, frissen kelt artemiával, ivadékoknak való poreleséggel gyorsan nőnek.

A felnőtt halak etetésében sincs nagy kihívás, ettől függetlenül törekedjünk a változatos etetésre, beleértve a zöld eleséget is.

Véleményem az, hogy senki ne mulassza el megismerni a fajt. Itthon rendszeresen felbukkan külföldről rendelhető listákon, beszerzése így viszonylag könnyű, és az olcsó kategóriájú halak közé tartozik. Nagyon kedves, szép hal. Aki megismeri ragaszkodni fog hozzá, ezt garantálom!