Hazája a Rio Magdalena és mellékfolyói Kolumbiában

és a Maracaibo medence Venezuelában.

Geophagus hondae néven is ismert és pellegrinit is eladnak néha ilyen néven, de ez utóbbi már egy másik faj Kolumbiából, ami kiskorában nagyon hasonló a steindachnerihez, viszont jóval nagyobbra nő annál. Élőhelyén a víz kémhatása 6.5-7ph, keménysége 10-15nk, hőmérséklete 24-26 fok. Érzékenységüket szokták említeni a vízparaméterekre, de jól tolerálja a csapvizet, ami tartásához és tenyésztéséhez is megfelelő, természetesen jól beállt vizű akváriumban tartsuk ahol nincsenek hanyagolva az időnkénti részleges vízcserék. A felnőtt hímek 20-25 cm nagyságúak, fejükön vöröses színű “púpot” viselnek. A nőstények valamivel kisebbek. A nemek megkülönböztetése már kisebb korban is könnyű. A hímek hamarabb színesednek, gyorsabban nőnek, formájuk karakteresebb, később még határozottabb formai különbségeket mutatnak. Alapszínük sárgás. A hímre jellemző a markáns homlokvonal, megnyúlt hátúszó sugár és a nőstényénél “csillogóbb” színezet. Jellemzőek a testen az aranyszín fénylő pikkelyek és kékesen irizáló pikkelyek pontsor szerű elhelyezkedése. Az úszókat is kékesen fénylő pontok illetve vonalak díszítik a mellúszók kivételével. A hátúszó vörössel szegélyezett. A nőstényen halvány fekete csíkok láthatóak, amik “hangulatváltozáskor” jobban kivehetőek.

 

A geophagus földevőt jelent, szeretik a talajt átforgatni szájukban, kiszűrve a benne található férgeket, esetleges táplálékot. E viselkedésük miatt akváriumukba finom talaj, folyami homok való. A növények kitúrása nem tűnt jellemzőnek. Etetésük nem nehéz, szívesen fogyasztják a különböző élő-, fagyasztott- és szárazeleségeket. A tubifex etetésével igyekeztem óvatosan bánni, de úgy tűnt nem érzékenyek rá. Hatalmas étvágyuk van.

Tartásukhoz legalább 200 literes akvárium szükséges. Békés természetű másokkal szemben, de 200 literben maximum egy hímet tartsunk belőle. Társításánál, legalábbis kis helyen a hasonló forma közép- és dél-amerikai sügerek jöhetnek szóba, mint pl. vöröstorkú, zebrasávos, vitorlás, zászlós sügér, maróni akara.

Faágakkal, kövekkel dekorálhatjuk akváriumát, célszerű búvóhelyek kialakítása. Ez segítheti a nőstényt, ha véletlen a hím agresszívvé válna vele szemben, ha ilyen előfordulna figyelni kell, hogy szükség esetén közbe lehessen avatkozni.

Poligám természetű, egy hímhez 2-3 nőstényt érdemes szerezni, várhatóan mindegyikükkel fog szaporodni, esetleges agressziója is jobban eloszlik. Ivadékgondozását tekintve anyai szájköltő, ikrázás után egyedül a nőstény végzi a kicsinyek gondozását, nevelését. A hím udvarlása látványos, feszített úszókkal pózol a nőstény körül, “körbesepri”, remeg, nagy szájtátásokat végez. Ez utóbbi a nősténynél is többször megfigyelhető, amint szorosan egymás közelében úszkálnak. Az ikrázás során a nőstény apránként a szájába veszi az ikrákat, eközben a hím biztosítja a területet és néhányszor a nőstény elé úszik, ilyenkor termékenyíti meg az ikrákat a nőstény szájában. A forgatás ideje alatt a nőstény alig táplálkozik, de a vége fele azért evett pár kisebb falatot a tubifexből, ilyenkor mindig izgultam, hány kishalat nyel le, de egyszersem okozott csalódást.

Ikrázás után nem vettem ki a hímet, úgy tűnt nem zavarja annyira a nőstényt, hogy bajt okozzon. A nőstényt helyeztem külön 30 literes akváriumba még mielőtt kiengedte volna a kishalakat, ez ikrázástól kb 3 hétre tehető. Villámgyorsan és ügyesen tud kitérni a háló elől, főleg egy búvóhelyekkel jól berendezett akváriumban, ami nemcsak számára teszi kimerítővé a kifogását, de egy alkalommal sem lett gond belőle. Nagyon jó nevelő. A kicsik száma egy megtermett nősténynél 50 fölött van. Frissen kelt sórákkal indítható. Felnevelésük könnyű, fejlődésük viszonylag gyors, jó táplálás mellett 14 hetes korukra meghaladhatják a 4.5 cm-t és ivarilag megkülönböztethetővé válnak. A nőstény akváriumát érdemes nyugodt helyen elhelyezni, főleg kezdetben újságpapírral védeni valamelyest a külső hatásoktól. A kicsiknél illetve a nagyoknál sem szabad megfeledkezni a rendszeres részleges vízcserékről.