Imperatore:
Cryptoheros sajica
Talán a legnépszerűbb halfaj a Közép- és Dél-Amerikai sügérek közül. Népszerűségét, könnyen tarthatóságának, sikeres, gyors szaporodásának és talán változatos színeinek köszönheti. Hazája Közép-Amerika, főként Costa Rica folyóiban található meg, ahol a folyók medre és partszakaszai sziklákkal és víz alatti barlangokkal tarkított.
Saját tapasztalatom szerint nem előnyös ha kisebb méretű pontylazacokkal tartjuk egy akváriumban őket, mert könnyen levadásszák az állományt. Közepes méretű sügérekkel minden gond nélkül együtttarthatóak. Testének alapszíne kékes-zöld, kopoltyúfedője a mellúszók alatt kékes árnyalatú. Úszói testhez közeli része narancsos árnyalatú, mely az úszok végein átvált kék és vörös árnyalatra. A hal testén általában 7 függőleges, sötétszínű sáv található, melyek közül a harmadik kontrasztosabb. A kontrasztosabb sávot egy, a kopoltyúk irányából induló sáv is keresztez, amely így egy fektetett "T" betűre emlékeztet. Egyes nyelvterületeken, eme jellegzetes mintázat miatt T-bar cichlid-nek /T-foltos bölcsőszájú hal/ is hívják.
Viselkedésére jellemző, hogy a vele azonos méretű, illetve a nála nagyobb halakkal barátságos, csak ívás idején agresszívebb a megszokottnál, de ez is csak kergetőzés formájában jelenik meg. Természetesen ez függ attól is, hogy mennyire van túlnépesítve az akváriumunk. A nemek közötti különbségek megállapítása rendkívül egyszerű. A hímek hát és farokalatti úszói erősen megnyúltak és akár túl is nyúlhatnak a farokúszón. A hímek elérhetik a 17 cm-es nagyságot is, valamint idősebb hímek, jellegzetes zsírhomlokot növesztenek. A nőstények színezete fakóbb a hímekénél, de ez nem jelenti azt, hogy jellegtelen lenne a színük, illetve testhosszuk sem haladja meg a 12 cm-t. Internetes források beszámolnak egy másik színváltozatról is, mely annyiban különbözik az itt leírt színváltozattól, hogy alapszíne aranysárgás árnyalatú.
Célszerű számukra olyan akváriumot kialakítani, amelyben rengeteg kő van és a kövek barlangokat alkotnak. Erre azért van szükség, mert eredeti élőhelyükön a folyók vízében rengeteg barlang található és ezeket a barlangokat előszeretettel sajátítják ki, mint ívóhely. A sajica-kat nem előnyös együtttartani zebrasávos sügérekkel /Cryptoheros nigrofasciatus/, mivel könnyen összeívnak! Rengetegszer lehet, ilyen félresikeredett ívásból származó hibridekkel találkozni kereskedésekben, amelyet gátlástalanul rásóznak a tájékozatlan vásárlóra. Ugyan ezek a hibridek nem jellegtelenek, de a faj további fennmaradásának és a tiszta vérvonal megőrzésének érdekében nem lenne szabad felnevelni a tenyésztőnek! Párzáskor a pár színezete teljesen eltűnik és szinte teljesen feketévé válnak, azonban jellegzetesen kék színű íriszük ilyenkor rendkívül rikító kékre vált. A pár közösen választ ívóhelyet, melyet erőteljesen védelmeznek. A én páromnál többször tapasztaltam, hogy amikor a hím elkergetett egy "betolakodót" és egy bizonyos idő elteltével nem tért vissza a nőstényhez, a nőstény azonnal visszakergette a hímet az ívóhelyhez. Nagyon jó szülők, nálam többször is neveltek ivadékokat, gyönyörű látvány ahogy terelgetik és védelmezik a néhány mm-es ivadékaikat. egy-egy ívás alkalmával, akár 300-400 ikrát is rakhatnak, melyeket közösen gondoznak és őriznek. Az ikrák 26 fokos vízben kb. 60-72 óra alatt kelnek ki. Az ivadékok a kelést követő 7.-8. napon úsznak el. Az ivadékok elúszásáig, a szülők többször átköltöztetik őket az aljzatba vájt gödrökbe és ez, akár naponta többször is megismétlődhet. Táplálásuk a többi sügérhez hasonlóan, nagyon egyszerű és egyáltalán nem problémás. Azonban, ugyanúgy, mint a szivárványsügérek esetében, a sajica-k sem kaphatnak heti két alkalomnál többször vörösszúnyoglárvát a bélgyulladás miatt. Az ivadékok gyorsan nőnek és hamar ivaréretté is válnak, megfelelő táplálás mellett.
|