Alapgondolatok, irányelvek
Sokféle igényt kell kielégítenie annak aki eme csodák tartásába kezd. A legfőbb szempontok, amit mérlegelni kell, a következők:
- Nagy hely igény ami a vonatkozik a nagy akváriumra, és azok helyére is.
-A fajok megválasztása
-A magas kapcsolódó költségek vállalása
-Technikai háttér biztosítása
-Esetenként az élő eleség rendszeres biztosítása
Részletesen kitérek ezen pontokra.
Bármilyen fajban gondolkozunk, és most csak a nagy testűekre gondolok, mindenképpen nagy helyet igényel. A tulajdonképpeni ajánlás minimum 800 liter, de saját tapasztalatom szerint bizonyos fajok, valamivel kisebb medencével is beérik, 500 liter így is a minimum.
A minimális méret mindenképp a 2 méteres hosszúságot meghaladó, 70-es magasság, és minimum 60-as mélység.
A 70 centis magasság gondozása még határeset, de kitartó akvaristák vállalhatnak magasabb kádat is. A 60 körüli mélység is csak az alsó értéket mutatja, hisz egy kifejlett sügér esetében nyugodtan beszélhetünk akár 30-40 centiméteres testhosszról.
Természetesen ebben a kategóriábian azért inkáb a bőven 1000 liter feletti akváriumok jönnek szóba. Egy ilyen medencében átlagos habitusú halakat már könyebben társíthatunk, ikrázásokra is számíthatunk. Ám az igazán agresszívabb halak társítása, még 1000 liter környéki akváriumok esetében sem egyszerű. Ha példáúl egy dovii párt veszünk alapul, akik a legnagyobb, és legagreszívabb fajok közé tartoznak, nos esetükben a társítás mindenképpen nehézsgégekbe üközhet.
Ha ekkora halakról gondoskodunk, sajnos nincs akkora akvárium ami kielégítheti hétköznapi akvarisztikai igényünket. Bátran merjünk nagyot gondolni, és tervezzük meg a lehető legnagyobbat.
Ekkora akvárium, esetleg akváriumok elkészítése nem gyerekjáték. Drága, szállításuk rendkívüli ambíciókat igényel. Költözni velük a szinte lehetetlen kategóriába sorolható.
Egy akvárium beállítását a legjobb úgy időzíteni, hogy nagyjából a teljes lakosságot egyszerre telepítsük fiatalon. Ennek előnye, hogy a rangsor még korán, viszonylag vesztélytelenebb korszakukban kialakul, összeszoknak. Természetesen mindíg akadhat olyan helyzet, mikor időközben kerül be egy hal. Ez sem lehet probléma odafigyelés mellett. Ha ismerjük a halaink habitusát, szokásait, akkor tudni fogjuk, hol a határ társítás szempontjából. Természetesen minél nagyobb az akvárium, annál könyebb dolgunk van.
A középamerikai sügérek habitusa többnyire átlagosan jellemző mindegyikre. Területvédő, és hajlamos az agreszív viselkedésre. És vannak fajok, melyek határozottan agreszívabbak, domináns jelleműek. Például a dovii, aki a legnagyobb parachromis.
De az is igaz, hogy fajon belül is tud más és más lenni a viselkedésük. A leírásokban olvasottak többnyire irányadóak, általános érvényűek. Ezért is kell úgy társítani, hogy nem csak a fajjal vagyunk tisztában, hanem az egyeddel is.
Mindettől függetlenül lehet őket együtt tartani, sőt igazából ajánlott. Ilyenkor a testhossz, és az akvárium méret még inkább fontos. Lényeges, hogy a medence úgy legyen berendezve, hogy az üldözött halnak mindig legyen esélye kitérni üldözője elől, és ha bárminek nekiúszna, sérülést ne okozzon. Éles sziklák és hasonlóak nem lehetnek az akváriumban.
De nem csak az agresszió miatt kell mérlegelnünk. Sajnos vannak olyan körülmények, melyek csak akkor kerülnek felszínre, miután választottunk nálunk van. Ez pedig az étvágy, és evés kedvük.
Vannak válogatósabb halak. Ez saját tapasztalaton nyugszik. Van olyan halam, ami egy év kitartó próbálkozás után volt hajlandó elfogadni a száraz eleséget. Csak és kizárólag csontit, néha gilisztát fogadott el. Aminek következménye, hogy társas medencében körülményes a megfelelő takarmányozása, hiszen a többi mindent evő faj, mindent el tudott enni előle.
Ha ijedősebb, vagy csak óvatosabb halak is vannak az akváriumban, ők megint hátrányba kerülhetnek. A mohón csapkodva evő társaik elijesztik az evéstől őket.
Van egy másik módozat is, mikor minden halunk nagyon óvatos. Ilyenkor előfordul hogy gyakran nem is esznek, hiába az érdeklődés egymást ilyesztgetik, nem mernek a táplálékig felúszni.
Ezekre a variációkra többnyire menet közben derül fény, és főleg a már kifejlett halak beszerzésekor van esély találkozni ezen esetekkel.
Emiatt, és más szempontokból is érdemes fiatal egyedeket beszerezni.
Ha pedig nem így alakul akkor maradnak a kísérletezések. Ha például kevesen vannak az akváriumban, és ijedősek, bátrabb, úgynevezett spothalakkal egészíthetjük ki társaságukat. Ilyen tipikus hal a nigrofasciatum, aki bárhól hajlandó megélni. Az őt általában jellemzett bátorság, evési kedv példát mutat. De nem csak a nigrók lehetnek ilyen halak.
A megoldás a helyes egyensúly létrehozása. Ne legyen kevés hal az akváriumban. Több hal nagyobb esélyt ad az evési kedvnek.
Egy hal, esetleg egy pár különtartása nem lehetetlen, de ilyenkor több figyelmet kell szentelni az adott akváriumra. Középamerikai jafok esetében rendkívül gyakori, hogy a külön akváriumba került pár hímje kikezdi, és el is pusztítja nőstényét. De ze vonatkozik a délamerikai sügérekre is. Mindenesetben óvni kell, a nőstényt, vagy elválasztva összeszoktatni őket, vagy olyan berendezéssel, ahol a hím nem tud a nőstény után menni.
A párban élő halak terültet keresnek maguknak, ez viszályt kelthet. Ha egy fajból több párt is egy akváriumban tartunk, az megintcsak több odafigyelést igényel. Vannak halak, melyek párba állva hatalmas teret követelnek maguknak.
Halaink viselkedése bármilyen okból átbukhat bármelyik oldalra. A békésből agresszív lehet, a bátorból áldozat. Ne okozzunk a halaknak olyan helyzetet, amire nehezen alkalmaszkodva tudnak csak reagálni.
Ezekre mind-mind figyelni kell.
Egy nagy akvárium többnyire drága. Mind elkészíteni, mind fenntartani. Háromszor négyszer 30 wattnyi fénycsövek, nagy külsőszűrő, belsőszűrő, áramoltató, fűtés. Ezek nem kímélik a villanyórát.
Érdemes mindenből a közel legjobbat beszerezni. Általában két azonos teljesítményű terméket figyelembe véve, a jobb minőségű alacsonyabb watt számon dolgozik. Érdemes figyelembe venni az adott termék garanciájának éveit.
Van amely négy évet ad mások egy év garanciájával szemben. Az alkatrész utánpótlás is szempont. Így évek alatt a drágább olcsóbbá válik, míg erre nem figyelve fordítva, az olcsó lesz méregdrága.
Viszonylag több hal esetében az etetésük sem filléres tétel. A jó minőségű száraz eledel, drága. Viszonylag kis kiszerelésekben vásárolva etetésük drága lehet, tehát érdemes nagy kiszerelésben vásárolni. Érdemes felkutatni a forrásokat, akár a netet kutatva, akár a barátaink információit kikérve. Alaposabb utánajárással, akár 30-40 %-ot is spórolhatunk a szárazeledelen.
Fontos az állati fehérje is. Élő eleség klasszikusan mondva. Szóba jöhet sok minden. Csonti, giliszta, tücsök, liszt- gyászbogár lárva. Szopós egér. Ami üzletekből könnyen beszerezhető. Élő eleségen tartani halainkat nagyon költséges, de mindenképpen ajánlatos a lehető legtöbbször megkinálni őket.
A technikai háttér. Nagy halak révén, a vízre gyakorolt hatásuk hatványos. Sokkal hamarabb mérgesedik el a víz, mint azt hinnénk, megfelelő eszközök hiányában. Pár órás áramszünet katasztrófával fenyeget nem megfelelő technika esetén.
Halaink étkezési szokásai, és méretük révén, nagyobb mértékben szennyezik a vizet. Ezt csakis komoly biológiai szűréssel oldhatjuk meg. A fizikai szennyeződések szűrésére is maximalistának kell lennünk. Ebben az akvarisztikai témakörben valóban nem beszélhetünk túlszűrt akváriumról, ilyen nincs. A lehető legnagyobb teljesítményre kell koncentrálnunk, amit csak bírunk, akár többszörözve.
Gyári külsőszűrőnél, mindig a minimális megadott értéket nézzük. Tehát ha egy szűrő 1000-1500 literig van kalibrálva, akkor az 1000-et is fenntartásokkal kezeljük.
Nagyobb halak, és nagyobb akvárium esetében, érdemes az ugynevezett DIY azaz az otthon készíthető megoldások mellett dönteni. Például szűrőakvárium, vagy nagy hordóból készített külsőszűrő. Ezek elklészítésében a neten rengeteg információt találhatunk.,
Fontos az akvárium szellőztetése, keringetése. A lehető legjobb áramlásra kell törekednünk, az akvárium teljes víztömege meg kell forduljon ideális esetben. A beporlasztás is fontos, mint ahogy az is, hogy ne hagyjunk túl sok holt teret a mulm összegyűlésének. A víz felszínét is meg kell mozgatni.
A vízcserék nem hanyagolhatóak el. Heti,- másfél heti rendszerességgel, min 30 %. A vízcserék elhagyása , ritkább beiktatása sok gondot okozhat. Illetve betartása sok örömet okoz, mind az élettérnek, mind az akvaristának. Ügyelni kell a vízcseréknél az új víz minőségére. Egyes településeken a csapvíz teljesen alkalmatlan a vízcserére, ezért előkezelést igényelhet. Pestmegye keleti régiójában a víz erősen mérgezett, a halakat 30 percen belűl megmérgezhette. Ez 24 órás előkészítéssel tudtam orvosolni, ami annyiból állt, hogy egy 220 literes hordóba kiengedtem a cserélő vizet, amit aquatannal kezeltem, felfűtöttem, és szürtem. 24 óra elteltével biztonságosan tudtam vizetcserélni a hordóból.
Világítani nem szükséges egész nap, ha nincsenek növények. De én úgy tapasztaltam, hogy etetés elött és után minimum egy óra világítás kell. lehetőleg ne akkor kapcsoljunk nekik lámpát etetés okán, mikor már amúgy a lakásban sötét van, és nyugovóra készülnek a halak. Ilyenkor megilyednek, az étvágyuk is lassan jön csak meg, tehát napközben etessünk, vagy gondoskodjunk időzítő kapcsolóról. Ez főleg a téli és közeli hónapokban aktuális, mikor a napok eleve rövidebbek.
Ami nagyon fontos, hogy minden technikai eszközünkhöz legyen otthon pótalkatrész, vagy egy másik eszköz, amivel egy esetleges meghibásodó berendezésünket javítani, vagy cserélni tudunk késedelem nélkül.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
